A múzeumi funkciót kapott Rác utca 11. számú épületben látható a „Palotavárosi emlékek – Székesfehérvár – Palotaváros története és néprajza” című állandó kiállítás. A ház belső berendezését, bútorait, tárgyait, utolsó tulajdonosától, Csikós Danicától vásárolta meg a múzeum. A tisztaszobában és a konyhában többnyire ezek az eredeti tárgyak láthatók ma is. 

A berendezés hűen tükrözi egy 18–19. századi rác földműves család életkörülményeit, vagyoni helyzetét. Ugyancsak a tisztaszobában a családi fényképek között állították ki az utolsó tulajdonos, Csikós Danica és testvére, Nina lánykori fényképét.  A reprezentatív, párhuzamos elrendezésű tisztaszoba falain családi képek, szentképek, az ablakok között elhelyezett komódon az ünnepi alkalmakkor használt díszes csészék, poharak láthatók.

 A ház védőszentje Szent György, akinek képét a főfalra, az egyik ágy fölé függesztették. A kiállítás konyhától balra nyíló helyiségében tárlókban mutatják be a városrész egykori iparosainak eszközeit, szerszámait, a céhes élet emlékeit. Palotaváros történetének legjellemzőbb vonása, hogy itt lakott és dolgozott a fehérvári iparosok zöme. A patakokkal, csatornákkal szabdalt városrészben különösen olyan iparágak mesterei telepedtek le, akik sok vizet használtak: tímárok, tobakosok, csapók. A mezőgazdasággal foglalkozó népességnek inkább a kevésbé jómódú, szegényebb rétege élt Palotavárosban és elsősorban zöldségtermesztéssel foglalkozott.

Az udvarról nyíló következő kiállítótérben az 1970-es évek végéig a szomszédos Csapó utcában működő Dittrich-féle kalaposműhely teljes berendezése, szerszámai, gépei, késztermékei láthatók. A polcokon fából készült fej-és karimaformákat helyeztek el. A kalap készítésének folyamatát pedig archív filmfelvételen lehet megtekinteni.