A korábban lakóházként szolgáló épületben 1969-ben nyílt meg Ybl Ervin művészettörténész hagyatékából az állandó kiállítás. A hagyaték egyrészt a család 18–19. századi bútoraiból, családi képeiből és dísztárgyaiból áll, másrészt Ybl Ervin képző- és iparművészeti magángyűjteményéből. A képzőművészeti anyagban megtaláljuk Aba-Novák Vilmos, Bernáth Aurél, Csók István, Ferenczy Noémi, Rudnay Gyula, Szőnyi István, Vaszary János festményeit, grafikáit, valamint Beck Ö. Fülöp, Borsos Miklós, Fémes Beck Vilmos, Ferenczy Béni, Medgyessy Ferenc, Pátzay Pál, Vedres Márk és mások szobrait, érmeit.

Az épület története

Az épület onnan kapta a nevét, hogy 1858–60 között itt lakott Budenz József, német származású, kiváló finnugorkutató, a magyar összehasonlító nyelvészet megteremtője. A ház a jellegzetes copf stílusú homlokzatát 1781-ben nyerte. Ez az évszám a kapuzat zárókövében ma is látható. Alapjai középkoriak, amit a tatarozás során előkerült, 13. századi kút is bizonyít. Az 1781-es végleges kialakítás előtt többször is átépítették. Múzeumként 1969 óta működik.

Az Ybl család

Az Ybl család az ausztriai Klosterneuburgból került Magyarországra a 18. század elején. A híres építész, Ybl Miklós (1814–1891) Székesfehérvár szülötte. A neoreneszánsz romantikus stílus legkiválóbb hazai mestereként tartjuk számon. Fő művei: a fóti templom (1845–55), a pesti Unger-ház (Múzeum krt. 7.), az egykori Nemzeti Lovarda (1857–58), a margitszigeti fürdő (1865 után), az egykori Fővámház – a mai Corvinus Egyetem (1870–74), a Várkert Bazár (1874–82) és az Operaház (1873–84). 1860–65 között épültek jellegzetes házai Székesfehérvárott, a mai Vörösmarty téren. A megyében több helyütt is dolgozott. Építésvezető volt a fehérvárcsurgói kastély építésénél, tervei szerint készült pl. az alcsúti kastély pálmaháza, valamint az ercsi Eötvös-kápolna mögötti obeliszk.

Miklós unokaöccse, Ybl Lajos (1855–1934) szintén építész volt. Miklós mellett dolgozott többek kötött a Várkert Bazár és a Budai Vár krisztinavárosi szárnyának kialakításánál. Ybl Ervin (1890–1965) művészettörténész, Ybl Lajos fia, az olasz középkori és kora reneszánsz szobrászat egyik legkiválóbb magyar ismerője volt. 1962-ben kelt végrendeletében az István Király Múzeumra hagyta jelentős művészeti gyűjteményét.