A korábban lakóházként szolgáló épületben 1969-ben nyílt meg Ybl Ervin művészettörténész hagyatékából az állandó kiállítás. A hagyaték egyrészt a család 18–19. századi bútoraiból, családi képeiből és dísztárgyaiból áll, másrészt Ybl Ervin képző- és iparművészeti magángyűjteményéből. A képzőművészeti anyagban megtaláljuk Csók István, Vaszary János, Rudnay Gyula, Bernáth Aurél, Szőnyi István, Ferenczy Noémi, Aba Novák Vilmos festményeit, grafikáit, valamint Vedres Márk, Fémes Beck Vilmos, Beck Ö. Fülöp, Medgyessy Ferenc, Pátzay Pál, Ferenczy Béni, Borsos Miklós és mások szobrait, érmeit.

A földszinti két terem a 19. század egyik legnagyobb formátumú magyar építészének, Ybl Miklósnak és a hagyományozó Ybl Ervinnek az emlékét idézi. Az első szobában Ybl Ervin egykori bútorai láthatók, a második szobában Ybl Miklós hatalmas méretű szekrénye, melyben az építész a tervrajzait tárolta. Körben a falakon a mester életművét bemutató tablók tekinthetők meg.

Az emeleti első szoba berendezése jobbára a 18. századból származik. Balra egy Mária Terézia korát idéző tabernákulum kapott helyet. Tetején egy ismeretlen felső-magyarországi mester fából készített, Feltámadt Krisztus szobra áll. A két ablak között egy posztamensen 18. századi, fehérre festett, kisméretű tabernákulumot láthatunk. Valamikor szépítőszereket, netán édességet tartottak benne. A szoba közepén egy gazdagon díszített, gyönyörű rokokó asztalt csodálhatunk meg.

A második szobába lépve 19. századi enteriőrben találjuk magunkat. A bútorok közül figyelmet érdemel a bejárattól balra látható szekreter és a középen álló, rózsafa borítású kerek asztal, a törékeny nádazott székkel. A falakon többnyire családi képmások függnek. Francia munka az ablaktól jobbra álló, a 19. század közepén készült porcelántestű girandole, amely keresztelői ajándékként jutott el a Cziráki grófoktól az Ybl család birtokába.

A harmadik szobától kezdődik a szoros értelemben vett Ybl-gyűjtemény. Ebben a teremben zömmel a századfordulóról származó képek és kisplasztikák szerepelnek. Kimagasló értékű Csók István Aligai marhalejáró című olajképe. Ugyancsak fontos darab Vaszary Jánosnak Munkácsy Mihály hatásáról árulkodó Parasztlánya. A gyűjtemény egészében nagyon jelentős a kisplasztikai anyag. Kiváló munka Vedres Márk Éneklő fiúja, valamint a Táncoló nők és a Nyilazó férfiak bronz reliefek. A bőrüléses karosszék Munkácsy Mihály párizsi műterméből származik.

A negyedik szobának a kisplasztikai anyaga is roppant gazdag. Medgyessy Ferenc egyik főművével, a Magvetővel képviselteti magát. A korszak legjobb kisplasztikái közé tartoznak Ferenczy Béni olyan munkái, mint az Ágaskodó ló, az Ülő nő és az eleven mozgású Lépő nő. A hosszanti fal előtti vitrinben művészérem-sorozatának néhány nagyszerű darabja látható. A szobában kiállított munkák közül igen jelentősek Szőnyi István tájképei, Erdélyi Ferenc Duna című erőteljes, a kubizmus tanulságait szembetűnően érvényesítő kompozíciója, a római iskolához sorolható Patkó Károly temperaképei, a Téglaégetők és a Lófürösztés.

Az ötödik szoba jórészt grafikákat, néhány kisplasztikát és érmeket őriz. A római iskola egyik vezéralakja, Aba-Novák Vilmos rézmetszetes Önarcképén kézírása is olvasható, melyben művét Ybl Ervinnek ajánlja. Az ablaktól balra függ Vaszary expresszív megfogalmazású Golgotája. A kép alatt áll egy Alpár Ignác tervei szerint készült neoreneszánsz, faragott karosszék. A tárlókban a két világháború közti magyar éremművészet legismertebb mestereinek alkotásaiból láthatunk gazdag válogatást. A harmincas években a Madách-emlékműpályázatra készült Jálics Ernő finoman archaizáló ólomszobra, az Éva.

A hatodik szoba még a 18. században az épület nyitott kéményes konyhája volt. Az itt kiállított akvarellek közül kitűnik Ferenczy Noémi Nyíregyházára tervezett Szent István-gobelinjének terve. A kicsiny teret kisplasztikák töltik ki, melyek között találkozhatunk a Madách-emlékműpályázat két darabjával is: az ablak előtt Borbereki Kovács Zoltán Madách Géniusza, kicsit odébb Pátzay Pál emlékműterve áll. Jobbra, a hátsó ablak mellett tekinthetjük meg Borsos Miklós rézdomborítását, a Pihenő munkást.