Királyok és Szentek - Az Árpádok kora

Archív kiállítás
slider_image_targy_07.jpg

Az Árpádok kora 

A Kárpát-medencébe érkezett honfoglaló magyar törzsszövetségek Európa keresztény államaival folytatott több évtizedes fegyveres konfliktusait követően Árpád fejedelem ükunokája, I. István egy új magyar államot hozott létre. Pogány családi környezetből kiemelkedve a keresztény hit meggyőződéses hívévé váló Szent István alakja a valaha volt legnagyobb formátumú államférfiként él a magyar nemzet emlékezetében: a mai értelemben vett Magyarország megteremtőjét tisztelhetjük benne. A Géza fejedelem által megkezdett, s I. István uralkodása alatt véghez vitt állam- és egyházszervező munka a Kárpát-medencében élő vagy utóbb ide érkező népek életben maradásának is feltételévé vált. Bár az új rend megszilárdulását rövidesen több külső és belső tényező nehezítette, az Árpádok államszervezete tartósan szilárdnak bizonyult.  

 

I. (Szent) László már egy európai mércével mérve is jelentős uralkodóvá emelkedett, aki egyszerre volt a keresztény vallás védelmezője, az első magyarországi szentté avatások kezdeményezője, céltudatos államférfi és kiváló reálpolitikus. Kálmánt a későbbi krónikás hagyomány negatív ábrázolása ellenére az Árpád-ház egyik legnagyobb formátumú uralkodójának tarthatjuk, aki Horvátországot és Dalmáciát is megszerezte Magyarország számára, s akinek udvarát magas szellemi műveltség jellemezte. 

 

A Bizáncban nevelkedett III. Béla megteremtette a királyi kancelláriát, s a hatalma teljében lévő Magyar Királyság vezetőjeként már egy keresztes hadjárat indítására is fogadalmat tett. Ezt utóbb a királyi hatalomgyakorlás hagyományos intézményeit gyökeresen átalakító fia váltotta be: II. András a keresztes seregek fővezéreként vezetett hadjáratot a Szentföldön. Az Árpádok királyságának fejlődését gyakorta vetették vissza belső válságok, pártharcok és külső veszélyek, mely utóbbiak közül a legmélyebb kataklizmát a tatárjárás okozta. A mongol pusztítás fizikailag tette semmissé az állhatatos munkával építgetett ország egy jelentős részét. 

 

A második honalapítóként is emlegetett IV. Béla – a kereszténység védőpajzsává vált királyságában – várakat és városerődítéseket hozott létre. Az utolsó Árpád-házi uralkodók részben lebontották az addigra már archaikussá vált Szent István-i állam berendezkedését, s új alapokon álló Magyarország létrehozására tettek tétova és kudarcoktól sem mentes kísérletet. Végül III. András halálával az Árpád-nemzetség utolsó aranyágacskája törött le, s az Anjou-ház megjelenése nemcsak dinasztia-, de korszakváltás is lett a középkori Magyarország történelmében. A kiállítás arra tesz kísérletet, hogy főbb vonalaiban bemutassa a középkori Európa egyik legnagyobb sikertörténetének számító Árpád-kor sokszínű történelmi, régészeti, valamint szellemi-kulturális emlékeit. 

 

A korszakhoz köthető, a nagyfokú pusztulás ellenére is bámulatosan gazdag hagyaték egy jelentős része Európa különböző területein szóródott szét és őrződött meg. Ezek közül több most évszázadok után átmenetileg újra visszatért Magyarországra. A kiállított tárgyak és tárgycsoportok egy jelentős része ugyanakkor az elmúlt évek hazai régészeti feltárásain látott napvilágot, s kerül itt első alkalommal bemutatásra a nagyközönség előtt. Megismerkedünk a honfoglaló magyarság a régiből az új átmenetbe vezető sajátos kettősség jegyeit viselő, különleges művészeti értékekkel bíró anyagi kultúrájával; bepillantást kapunk az Árpád-kor európai hatásoktól átszőtt, ám mégis egyedi szellemiséget hordozó művészetébe; belehelyezkedünk az Árpád-kor emberének világképébe, ahol a csoda, a mennyország és a pokol a maga természetességében szerepelt. 

 

Lerójuk tiszteletünket az egykori falvak természettel szoros szimbiózisban élő fölművesei és a királyi udvar remekműveket előállító kézművesei előtt egyaránt. Megismerkedünk az Árpád-kori Magyar Királyság nyugati és keleti vendégnépeivel, templomokba lépünk be, felfedezzük a kolostorok anyagi és szellemi kincsestárát, s beszippantjuk a huzatos hegyi várak levegőjét is. Utunkon királyok és szentek kísérnek minket. Tartson velünk!

 

"Királyok és szentek. Az Árpádok kora" c. kiállítás utóélete - digitalizációs projekt megtekintése itt...


3D:

 

 

TÉRKÉPES KIÁLLÍTÁS:

 

Kedves Látogató! A kiállítás archívumai megtekinthetők, ha rákattint a térképen található termekre. Emellett az egyes termekhez tartozó audio guide tartalmakat is meghallgathatja.

 

 

Árpád vezér bejövetele a Kárpát-medencébeA király lándzsájaKirályi temetkezések az Árpád-korbanDinasztikus kapcsolatokA királykoronázásEgyházalapításBoldogasszony országaSzakrális terek és utakA közösségi élet terei – a kerengőA templombelsőA liturgia szolgálatában 

FalvakVárosokAmiről a tatárjáráskori kincsek mesélnekKeleti népek az Árpád-kori Magyarországon és várak koraAz utolsó ÁrpádokAz Árpád-ház szentjei

Magazin