1464-ben ezen a napon (március 29-én) koronázták meg Székesfehérváron Mátyás királyt 21 éves korában a III. Frigyes császártól 80 ezer aranyforintért (a Magyar Királyság éves bevételének harmadáért, negyedéért) visszavásárolt Szent Koronával.

"A kemény tél azonban elakasztotta a távolabbi részeken lakó főurak, nemesek, főtisztviselők és követek útját; így az ünnepséget nagypéntekre halasztották. Fehérvárra gyűltek tehát az egyházi és világi rendek, főurak, főpapok Magyarország egész nemességével, hogy a minap visszaszerzett szent ékességgel ünnepélyesen megkoronázzák a királyt, ki nagy tettekre született, s a haza ügye iránt máris korát meghaladó érdemeket szerzett. A kitűzött napon Szécsi Dénes esztergomi érsek Szent István bazilikájában hatalmas tömeg jelenlétében, régi szokás szerint fölékesítette valamennyi királyi jelvénnyel Corvinust. A nép oly nagy örvendezése közepette koronázták meg és vették körül Mátyást, hogy e nagylelkű királyt különböző népek nyelvén elmondották új Nagy Sándornak, új Caesarnak, Pannónia győzhetetlen védelmezőjének; sokan szittya Marsnak nevezték, mások a római nép maradékának. Ajándékokat, pénzt, ruhát szórtak szét és más efféléket, miket ily ünnepségeken osztogatni szoktak, de most többet és bőkezűbben, mint valaha.

- Éljen Corvinus, a király! Éljen a pannon nép szabadítója! Éljen a győzedelmes Mátyás! - kiáltozták szerte a katonák és a nép. A király e napon többeket lovaggá ütött, s arany nyaklánccal vagy bíbor köpennyel ajándékozta meg őket. Mind a főpapok és főurak csodálták a király nagyszerű bőkezűségét, mellyel minden rendek lelkét megnyerte. Minden nemű és korú emberek csodás buzgósággal mondtak áldást életére. Megkoronázták tehát a Megváltó ezernégyszázhatvannegyedik évében, uralkodásának pedig hatodik esztendejében."

(Bonfini: Mátyás király IV. I. – Geréb László ford.)