A Szent István Király Múzeum 2023-ban ünnepli 150 éves fennállását, ennek alkalmából online felületeinken adunk a gyűjteményünkből egy kisebb válogatást. Sorozatunkban a különleges, olykor meghökkentő műtárgyainkat szólaltatjuk meg, bemutatva az intézmény és a tárgyak saját történetét.

Lidike baba a Moskovszky-gyűjtemény különleges konyhatündére. Nem csak azért, mert konyhafelszerelése több mint 120 éves (mégis csupa finomságot készít vele), hanem azért, mert ez a baba magyar is meg nem is, és porcelán is meg nem is. Hogy lehet ez? Feje Németországban készült. A tarkón található jelzés alapján ezt a fejtípust 1913-ban szabadalmaztatta Armand Marseille köppelsdorfi babagyáros. Eredetileg masszából (különböző adalékanyagokkal kevert fa- vagy papírpép) készült test tartozott hozzá, de a Moskovszky-gyűjtemény megalapozójához, Auer Erzsébethez a fej már test nélkül került. Auer Erzsébet habot verő szakácsnőként látta maga előtt az új szerzeményt, és egy babakonyha babaasztalához ültette. Először csak képzeletben, majd megkérte textilbaba készítő barátnőjét, Mészáros Annát – aki a babáival külföldön is komoly sikereket ért el –, hogy mutassa meg, hogyan lehet ülő babatestet varrni. Mészáros Anna nem megmutatta, hanem megcsinálta maga a testet, és fel is öltöztette. Fejére piros kendőt kötött, de az alatta lévő parókával együtt ez azóta megsemmisült. Lidike baba most fehér kendőt visel, mely 1998-ban, a Fehérvári Babaház megnyitásakor került a fejére. S ekkor lett része ez a miniatűr történet az immár 150 éves Szent István Király Múzeum történetének.