AZ 1960-as években értékes bronz szobrocskák kerültek a Szent István Király Múzeumba az akkor még önálló - ma már Sárbogárdhoz tartozó - Sárszentmiklósról. A lakossági bejelentés egy larariumhoz (római háziszentélyhez) tartozó szobrokhoz vezette el Bánki Zsuzsát, a múzeum munkatársát.Ezek közül mutatjuk be Minerva szobrát.

Minerva a capitoliumi istentriász tagja (Iuppiterrel és Iunóval együtt) az itáliai népeknél a kézművesség és az ipar védője volt, görög megfelelője Pallasz Athéné, így egyben a bölcsesség és az államvezetés művészetének istene is. A székesfehérvári Szent István Király Múzeumban állandó régészeti kiállításán látható 9.2 cm magasságú bronz Minerva a sárszentmiklósi lararium része volt.

Az istenek segítségül hívása gyakran volt egybekötve valamilyen fogadalommal (votum), melynek lényege, a segítséget kérő kérése teljesülése után kötelezi magát valaminek a végrehajtására; pl. templom építésére, oltár állítására, ajándékadásra.

Az állami vallás középpontjában a főisten hármas, Juppiter, Juno, Minerva kultusza állt. Szobraikat a capitoliumi triász szentélyében őrizték, mely feltételezhetően minden városban (colonia, municipium) állhatott. Ilyen szentély megyénk területéről Gorsiumból ismert.

Minden családnak megvolt a saját szentélye, a saját védőistenei. A megfelelő rítusokat a pater familias azzal a céllal mutatta be, hogy kiengesztelje a ház és a családhoz tartozók védelmezőit. A 2-3. századból származó sárszentmiklósi larariumba (házioltár, szentély) Mercurius-, Venus-, Minerva- és Amor-szobrokat helyeztek. Az ókori római házban a lararium a szintén szakrális jelentőséggel bíró házi tűzhely közelében volt megtalálható. E kis szentélyben álltak a házi istenek szobrocskái.

Az itt látható Minerva szobor valószínűleg a 2-3. század fordulóján készült egy észak-itáliai műhelyben. Jellegzetes korinthoszi sisakja, és a mellén látható Gorgófővel összekapcsolt kecskebőr mellény, vagy vállkendő, az Aigisz, amely kővé változtatta az istennő ellenségeit.

A szobor jobb kezében lándzsát tarthatott, bal kezével valószínűleg pajzsra támaszkodott.

Nádorfi Gabriella

Szent István Király Múzeum

Pallag Zoltán

Szent István Király Múzeum