Szent Sebestyént különös tisztelet övezi a mai napig Székesfehérvár-Felsővároson, hiszen ő a városrész védőszentje, a kéttornyú hatalmas barokk templom patrónusa.
A pestisjárványtól való megszabadulás érdekében Székesfehérvár lakossága 1739-ben Szent Sebestyén tiszteletére böjttel, körmenettel kapcsolatos és örök időkre szóló fogadalmat tett. E fogadalom értelmében építették 1739-41 között a Szent Sebestyén kápolnát, amit 1800 és 1807 között egy nagyobb templommá bővítettek. Szent Sebestyén napja (január 20.) egész Székesfehérvár, de különösen Felsőváros fontos fogadalmi ünnepe.
Ezen a napon (ha hétköznapra esett) lemondtak a munkáról, a nagymisén való részvétellel, majd rokonok, barátok vendégül látásával töltötték az időt. Ünnepi ebédre hívták az alsóvárosi, vízivárosi vagy palotavárosi rokonaikat, a délután beszélgetéssel, borozgatással telt. A búcsúra készített hagyományos étel a töltött káposzta és a pántlikás fánk volt. Sok helyen e nap előtt vágtak disznót, így az ünnepi menü része a disznótoros lehetett.
A templomot ünnepi díszbe öltöztették, virágokkal, gyertyákkal. Az oltárt külön erre az alkalomra hímzett „Szent Sebestyén könyörögj érettünk” feliratú oltárterítővel takarták le. Székesfehérvár többi városrészeinek hívei, papjai közösen, régen zászlós processiókkal érkeztek a felsővárosi templomhoz és közösen vettek részt a püspöki nagymisén, ami a Szent-Sebestyénhez fohászkodó énekkel zárult. A mise után a templom előtt felállított búcsús sátraknál mézeskalácsot, gyertyát, egyéb kegytárgyakat lehetett vásárolni.
Az ünnep délutánján és az azt követő nyolc napon délutánonként a templomban litániát tartottak Szent Sebestyén tiszteletére. A búcsús nagymisén és az ünnep nyolcadában tartott litániák alkalmával Szent Sebestyén csontereklyéjét tartalmazó ereklyetartót a jobb oldali mellékoltárra helyezték, hogy a hívek leróhassák tiszteletüket a szent előtt. Az ünnep estéjén egykor a Katolikus Körben megrendezték a Sebestyén-napi bált vagy búcsúbált, amelynek bevételét a templomnak adományozták. A bálon, ami hajnalig tartott inkább csak a fiatalok és a kísérő szülők vettek részt. A zenét rezesbanda szolgáltatta.
A Sebestyén-napi felsővárosi búcsú hagyományainak megtartása nemcsak a városrész, hanem egész Székesfehérvár összetartozását, közös ünneplését teszi lehetővé erősítve ezzel az identitást és e régi fogadalmi ünnep megmaradását és továbbélését.
dr.Varró Ágnes
néprajzkutató
Szent István Király Múzeum