A háború utáni első régészeti és természettudományi kiállítás

A második világháború óriási pusztítást hozott Székesfehérvár életében. Nem volt kivétel ez alól a Múzeum sem. A bombázásokban és az utcai harcok során jelentősen megsérültek az épület külső és belső terei is.
 

A Múzeum épülete a második világháború után (fotó Molnár Tibor)

A helyreállítást a nemzetközi és országos változások mellett nehezítették a gyors igazgatóváltások is. Négy év alatt négy igazgatója volt az intézménynek. Fülep Ferenc igazgatósága alatt (1947-49) a gyűjtemény és az épület részleges rendbetételével 1948 szeptemberében az első emeleten berendeztek kiállítás céljából két termet, amit hosszabb időre szántak, a Múzeum régészeti anyagából. Ezenkívül meg tudták rendezni az 1848-49-es forradalom és szabadságharc centenáriumi kiállítását is. A Múzeum szakszerű helyreállítása azonban nem ért véget, jelentős munkálatok várattak még magukra.
Fitz Jenő 1949. április 30-án átvette Fülep Ferenctől a múzeum vezetését, ezzel egy új korszak kezdődött az intézmény történetében.

Fitz Jenő átveszi a múzeum igazgatását

Már az ő vezetésével történt meg a Bognár utcai épületet ért háborús sérülések végső eltüntetése. Elkezdődött az átalakulás, amelynek egyik fontos eleme az új múzeumi koncepciók, raktározási rendek, leltározási módszerek kidolgozása, valamint egy új állandó kiállítás megszervezése volt. Az 1950-ben megalakult Múzeumok és Műemlékek Országos Központja (MMOK) létrejöttével a múzeumokat centralizálták, felügyelték szakmai és pénzügyi működésüket, a kiállítások megszervezését.

A kiállítás komoly előkészületekkel zajlott, már 1950 áprilisában, amikor Fitz kérte a várost, hogy a kertészettel hozzák rendbe a Múzeum udvarát, mert a kiállítás, ami rendezés alatt áll, „világviszonylatban is a legszebbek egyikének ígérkezik”. Ehhez azonban át kellett alakítani az épület teljes belső részét. Az MMOK kiállításrendező brigádot küldött le, a technikai kivitelezés vezetője a Képzőművészeti Főiskolán frissen végzett Wagner Nándor lett. 

1950. június 20-án a Múzeum helységeiben felvett jegyzőkönyv tanúsága szerint egy helyszíni bejárás keretében meghatározták a kiállítás végső arculatát. Ezen a megbeszélésen részt vett a Magyar Tudományos Akadémia régészeti osztályának részéről: Dobrovits Aladár, Szilágyi János, Nagy Tibor, László Gyula, Párducz Mihály, Kutzián Ida, az MMOK technikai osztályáról Wagner Nándor, valamint a Székesfehérvári Múzeum részéről Fitz Jenő. Meghatározták a leletcsoportok kiállításának lehetőségeit és egyes kiemelkedő leletegyüttes kiállítási módját is. Így a Kálozon talált római kori kocsitemetkezés alkatrészeit eredeti méretű háromdimenziós vázra szerelték fel.

A Kálozi kocsialkatrészek életnagyságú rekonstrukciója

A kiállítás bemutatta Fejér megye területének geológiai korszakait, az ember fejlődését, valamint teremről teremre haladva az általános történelemi időszakokat, sárga falszínnel jelölve, Fejér megye és Székesfehérvár leletanyagaival szemléltetve, amit fehér falszínnel jelöltek.

A kéz biológiai fejlődésének bemutatása

Kőkorszak bemutatása (részlet)
 

A római kor bemutatása (részlet)

A kiállítás történelmi része 1945-ig mutatja be a megye és székhelyének történelmét, kiemelve a céhek használati tárgyait, iratait stb. A 19. századi Fejér megyei irodalomnak, valamint Székesfehérvár színészetére is nagy hangsúlyt fektettek, ezenkívül bemutatták az 1848-as forradalom és szabadságharc megyei eseményeit a fegyvereken, röpiratokon, plakátokon keresztül. 

A természettudományi és néprajzi kiállítás a Velencei-tóval foglalkozott. Bemutatta a Velencei-hegység kőzeteit és a bauxitbányászatot, majd a Velencei-tó növény- és állatvilága részletes bemutatása következett. Végül a tóval kapcsolatos emberi tevékenységeket mutatták be, ezt két részre osztották: télire és nyárira. Négy diorámát is felállítottak szemléltetésként, amelyeken keresztül a különböző ökoszisztémákat és a partmenti emberi tevékenységekhez kapcsolódó eszközöket mutatták be.

A velencei-tavi életmódot bemutató dioráma

A kiállítás építése egész évben zajlott, bár Fitz júniusra tervezte a megnyitást, de az állandóan felmerülő problémák és a kényszerűségből változó forgatókönyv miatt elhúzódott az építés. Vetítőgépekkel ábrázolták a falakon a kiállítás terveit, és úgy rajzolták fel, közben változtatták meg a falszíneket, esetenként háromszor is.

A kiállításépítő brigád hegeszti az installáció elemeit

Kiállításépítés

A kivetített tervanyag szerint rakják fel az installációkat
 

Wagner Nándor a bronzkort bemutató részt készíti
 

A bronzkor bemutatása (részlet)

Római kort bemutató szakasz egyik részlete

A tárlatot, az elhúzódó hosszas előkészületek után, végül 1950. december 31-én nyitotta meg Tolnai Gábor, a vallás- és közoktatásügyi minisztérium főosztályvezetője. A kiállítás 1972-ig állt.

Az első állandó kiállítás plakátja

Szerző: Romat Sándor
Újkortörténeti Gyűjtemény

Források:
Olvasó levele, in Magyar Múzeumok 1998, 2 szám (vol. 4.) 1 oldal.
Fitz Jenő: A székesfehérvári múzeum új kiállítása., in Múzeumi Híradó I., a Múzeumok és Műemlékek Országos Központja, Kézirat. 1951, 10-11.
Szent István Király Múzeum Adattára.
Szent István Király Múzeum Újkortörténeti Gyűjtemény.